Néhány általános példa, mellyel a tanulás menete megkönnyíthető az AD(H)S-s diákok számára és visszacsatolás-képpen a tanár munkája is sikeresebb, problémáktól mentesebb lesz:

1. Fontos tudni, hogy a tanulási nehézséggel küzdő diákoknak akár dupla annyi időre van szüksége ahhoz, hogy megtanuljanak valamit és sokkal fáradékonyabbak is. Így nagyobb erőbefektetésre van szükségük a tanuláshoz. Próbáljunk tudatosan is egy picit lassabban beszélni és növelni a gyakorlásra, bevésődésre szánt időt! Tudom, hogy mindenki időhiánnyal küzd, ezért kövessük a kevesebb (felesleges információ) néha több elvét!
2. A teljesítmény hullámzása is probléma, amit nagymértékben a kudarcok megélése okoz. Igyekezzünk alóla mentesíteni. Ne tegyünk gúnyos megjegyzéseket felé, kerüljük az állandó kritikát, ne érzékeltessük vele az eltérő bánásmód szükségességét, soha ne alázzuk meg, a személyét érintő vicceket gyakran rosszul kezelik, ezért kerüljük. Érzelmeit nehezen tudja kordában tartani, előfordulhat dühkitörés, vagy sírva fakadás. Tudatosítsuk magunkban azt, hogy ezek a diákok sokkal jobban teljesítenek, ha bátorítjuk őket, és ha észreveszik és kiemelik eredményeiket, sikereiket!
3. A tanulási zavarokkal küszködő diákoknak szervezettségre van szükségük. Figyelmeztessük őket többször! Számukra nehézséget okozhatnak az olyan szervezési feladatok, mint például a tanszerek rendben tartása, a házi feladat észben tartása, ezért segítsük benne őket. Például ellenőrizzük le, hogy bejelölték-e a házi feladatot és a tanulni való leckét (csak pillantsunk oda). Óra elején pillantsunk oda, hogy előpakolták-e a felszerelésüket, hogy ne kelljen ezzel később az időt húzni, illetve a pótlása miatt nehogy lemaradjanak. Tudni kell, hogy ők lassabban pakolnak elő, vagy el. Ezt mindig kalkuláljuk bele az óra időbeosztásába!
4. Lehetőleg ültessük az első padba és válasszunk melléjük olyan padtársat, aki segíti, koordinálja. (Tudom, nincs elég első pad, de egy jó padtárs akkor is aranyat ér.)
5. Ha azt látjuk, hogy már máshogy nem megy, mindenképp teret kell engedni a mozgásigénynek. Vessünk be néhány trükköt: hozassunk krétát, töröltessük le a táblát, kérjük a segítségét egy tevékenység során!
6. Bontsuk fel a tanulási folyamatot apró, egymás után következő lépésekre! Így ha elkalandozott a tanuló, van esélye mindig újra és újra visszakapcsolódni az óra menetébe.
7. Ne várjuk el a diákoktól, hogy egyszerre figyeljenek ránk is, és a feladatukat is végezzék! A jegyzetelés például borzasztóan nehéz feladat számukra.
8. A játékidőt, vagy szünetet sohase használjuk az órai feladat befejezéséhez! Nagy szükségük van a gyerekeknek a regenerálódásra, a gőz kiengedésére.
9. Használjunk sok vizuális segédanyagot a tananyag ábrázolásához, mint pl.: videó, diasor, IKT-tábla, grafikák, diagramok, táblázatok, fontos információk kiemelése, aláhúzása, nyilakkal való figyelemfelkeltés, illusztráció, stb. A mai világban sajnos luxus a színes kréta. Ha mégis megengedhetjük magunknak, használjuk!

Napirend

Tanítási módszerek AD(H)D-s tanulóknak

A tanulás akkor a leghatékonyabb, ha több érzékszerv bevonásával történik - hallás, látás, tapintás és mozgás érzékelésen keresztül. A legtöbb diák:
- 10%-át tartja meg annak, amit olvas,
- 20%-át annak, amit hall,
- 30%-át annak, amit lát,
- 50%-át annak, amit lát és hall,
- 70%-át annak, amit ki is mond,
- 90%-a marad meg annak, amit mond és csinál is.
Így tehát olyan módszerekre van szükség, amelyek több érzékszervet vesznek igénybe és a gyerekeket aktívan megmozgatják.

A modern oktatásban egyre nagyobb szerephez jut a csoportmunka, az IKT-s eszközök használata, a drámapedagógia módszerei, a kooperatív technikák alkalmazása, stb. Ezek a módszerek a mai generációhoz is közelebb állnak, az AD(H)D-s gyerekeknek pedig a lehető legoptimálisabb oktatást valósítják meg. Ők a hagyományos, frontális munkaformához nehezen tudnak alkalmazkodni.

A frontális oktatási módszer néha azonban kikerülhetetlen (időhiány, helyettesítés, stb.). Ilyenkor próbáljuk meg gyakran megszakítani mondanivalónkat. Illesszünk be egy poént, anekdotát, élménybeszámolót, mutassunk képet, hanganyagot, tegyünk fel sok kérdést, játsszunk, stb.

Számonkérés specializálása AD(H)D-s tanulók számára

Írásbeli számonkérés:

A számonkérést nem igazíthatjuk mindig egyénre szabottan. Nyilván egy dolgozat esetében ugyanazt a feladatsort kapja egy AD(H)D-s tanuló is, mint az osztály többi tagja. Azonban igyekezzünk neki megfelelően összeállítani. Például, ha a dolgozat a következő monoton feladatokat tartalmazza egymás után: évszámok, fogalommagyarázat, személymeghatározás, topográfia, kifejtős kérdések - ebben az esetben a nagy koncentrációt igénylő száraz feladatok hatására hamar elfárad. Lassan oldja meg a feladatsort és mire eljut a kifejtős kérdésekhez, addigra kicsúszik az időből. Elkezd kapkodni és a kifejtős kérdést már csak összecsapja. Helyette érdemes változatos, szemléletes feladatsort összeállítani, melyben, a munkafüzetben is megszokott feladatok szerepelnek: kösd össze, egészítsd ki, rendezd táblázatba, értelmezd a diagramot, igaz/hamis állítások, mit ábrázol a kép, stb. Ezeket a feladatokat is lehet megfelelő nehézségi fokkal összeállítani.

Kerüljük az összetett feladatmegfogalmazásokat. Legtöbbször a feladat elejét még értik, megjegyzik, a továbbiak felett pedig átsiklanak. Ehelyett inkább a), b), c)... részfeladatokat fogalmazzunk meg.

Amikor ismertetjük a dolgozat feladatait a tanulókkal, jellemzően néhány pont után már nem figyelnek. Ezért néhány feladat ismertetése után rendre kérjünk visszacsatolást. A számonkérés során pedig olykor-olykor érdemes melléjük állni és beleolvasni a munkájukba, hogy lássuk, valóban sikerült-e odafigyelniük.

Időérzékük gyakran csapnivaló. Ezért figyelmeztessük őket az idő múlására! Jelezzük nekik, hogy még mennyi idő áll a rendelkezésükre!

Az összeállított feladatlap is legyen jól átlátható és ne zsúfoljuk össze a kérdéseket. A kifejtős kérdés mellé érdemes egy odaillő képet is beilleszteni - ettől barátságosabb, változatosabb lesz a feladatlap.

Ha lehetőség van, hagyjunk nekik több időt (és ne a szünet kárára) - ezt általában a szakvéleményük is tartalmazza.

Feleltetés:

A figyelemzavaros gyerekek jó eséllyel gyengébben produkálnak írásban, mint a valós tudásuk lenne, ezért érdemes nekik esélyt biztosítani a korrigálásra. Ha mód van rá, feleltessük őket gyakrabban!

Előfordul náluk, hogy nehézséget jelent a sorrendiség számontartása, vagy a lényeg kiemelése. Ezért érdemes feleltetés során kérdésekkel segíteni, hogy ne felejtsenek ki egyetlen fontos eseményt se.

Beszámoló, házi dolgozat készítése:

Kedvelt formája a számonkérésnek, vannak olyan ADHD-s gyerekek, akik szinte benne élnek a feladatban. Azonban akadnak olyanok is akik az otthoni munka során még nehezebben koncentrálnak, hiszen otthon nagyobb a szabadság, több minden elterelheti a figyelmüket. Tartsuk szem előtt, hogy tőlük több erőfeszítést igényelt a munka elkészítése. Ezt értékeljük!

AD(H)D-s gyerekekhez igazított történelemóra

Forráselemzés:

Ha például forráselemzéskor hangosan felolvassa az osztály a szemelvényt, akkor ne hosszú bekezdéseket olvasson egy-egy tanuló, hanem gyakran, akár hosszabb mondatonként váltsunk. Ezzel is ébren tartva a könnyen lankadó figyelmet.

Ha pedig néma olvasással mindenki maga válaszol a forrással kapcsolatos kérdésekre, feladatokra, akkor célszerű a szokásos feldolgozási eljárást megcserélni. Alap esetben előbb elolvassa a tanuló a forrást, azután válaszol a kérdésekre. Egy AD(H)D-s tanuló esetében esetleg szerencsésebb, ha előbb a kérdést megnézi, azután kezd bele az olvasásba (feltéve, ha nem sok kérdés van). Ha ismeri a célt, könnyebben koncentrál a forrás szövegére.

Topográfia:

Az AD(H)S-s gyerekek szeretnek babrálni mütyürökkel. Ha a térképen nem ujjal kell mutogatni a helyszíneket, hanem kis tárgyakat helyezhetnek el, növekszik az odafigyelés esélye (persze a potyogás kockázata is ). Vihetünk be követ, apró figurákat, terméseket (makkot, szárított bogyókat, babot), stb. Én akvárium-aljzat kavicsot vásárolnék erre a célra.

Akvárium dekorkavics

Évszám és fogalom tanulása:

A figyelemzavaros gyerekek jó eszűek. Tehát egy évszám, fogalom megtanulása nem kellene, hogy gondot okozzon nekik. Mégis sokkal több időt vehet igénybe adatok megjegyzése. Érdekükben ismételjünk sokat! Hívjuk fel gyakran az összefüggésekre a figyelmet! Utaljunk sokszor az előzményekre! Hozzájuk a megértésen át vezet az út. Ha megértik az események láncolatát, bizonyosan könnyebben fogják megjegyezni a hozzá kapcsolódó adatokat, évszámokat, fogalmakat is.

Fantáziájuk élénk. Sokszor még akkor is fantáziálnak, ábrándoznak, amikor nem kéne, mert nem tudják kordában tartani. Fordítsuk ezt az előnyükre! Sok olyan évszámtanulási technika létezik, amely a fantáziára épít (rajzolás, szókép-alkotás, betűtársítás, story kitalálása, stb.). Ismertessük meg őket ezekkel a technikákkal! Lásd itt!

A kutatás mai állása szerint általában a figyelemzavar ugyan nem nőhető ki, de felnőtt korra képessé válhat az egyén a kontrollálására. Tünetei enyhülnek és tanulással olyan technikák alakulnak ki, amelyek a hiányosságokat pótolják. Ennek azonban az a feltétele, hogy gyerekkorban elég korán felismerjük és megfelelően kezeljük.

Írta: Szigeti Emese

https://torizzotthon.hu/hozd-ki-a-maximumot-a-figyelemzavaros-diakbol/?fbclid=IwAR0ndhZ0HxwkMIYK6iePCSBjPmXx2RrtTHMX1SRL7TbvG04xBkB1fO1yOWQ