Mit ne tegyünk, ha nem fogadják be gyermekünket a csapattársai?

Új csapat, új osztály, nyári tábor rengeteg helyzet, ahol a gyermekünknek viszonylag gyorsan meg kellene találnia a helyét, de sajnos ez nem megy mindig gördülékenyen. Extrém esetben az is előfordul, hogy kiközösítik, bántják, beszólnak neki, vagy egyszerűen a perifériára kerül, ami mindenképpen megakadályozza abban, hogy a képességeinek megfelelően teljesítsen.

Szülőként ebben a helyzetben tanácstalanok vagyunk gyakran, és azt tanácsoljuk önkéntelenül is a gyerekünknek, amit mi tennénk ebben a helyzetben: "Ne figyelj oda!" "Majd abbahagyják."

Sajnos ezek a tanácsok, a legnagyobb jó szándék ellenére sem hatásosak, ráadásul hosszútávon károsak is. Azt üzenjük ezzel a gyereknek, hogy nem érdekel minket, oldja meg egyedül, gyakorlatilag cserbenhagyjuk egy számára nagyon fontos és nehéz helyzetben. Hosszútávon egy olyan negatív spirálba toljuk ezzel a tanáccsal a gyereket, amiből nem tud majd kijutni egyedül, nem tanulja meg kezelni ezeket a helyzeteket, később sem tudja majd, hogyan oldja meg a hasonló szituációkat. Egy passzív, áldozatszerepbe kerül ezáltal, és az elfojtott indulat sajnos gyakran tör felszínre agresszivitás formájában.

Mit ne tegyünk:

1, Ne fenyegessük meg azt a gyereket, aki bántja a gyermekünket. Egyrészt nem oldja meg a helyzetet, másrészt csak fokozzuk vele a feszültséget a saját gyermekünkben is. Azt a példát látja, hogy erővel kell megoldani a dolgokat, nem tanul belőle semmit.

2, Ne biztassuk arra, hogy üssön vissza, védje meg magát. Gyakran a "bántalmazott" gyerek kerül bajba az ilyen szituációkban, hiszen a bántalmazó kifinomultabb eszközöket alkalmaz. "Úgy kezdődött, hogy visszaütött" tipikus példája.

3, Ne mondjuk neki azt, hogy ne figyeljen oda, mert ezzel elbagatelizálunk számára fontos problámát.

A fent felsoroltak helyett beszélgessünk sokat vele, biztassuk arra, hogy keressen támogató kapcsolatokat, új barátokat. Beszéljünk az edzővel, osztályfőnökkel.